Egyre jobban elterjednek a viselhető kütyük (okoskarpántok, okosórák stb.), a kérdés már csak az, hogy mit is tudnak ezek az apró eszközök, és milyen szerepet tölthetnek be az életünkben.
Lényegében az okosóra nem más mint egy aprócska számítógép, melynek kijelzője az idő mutatásán túl számos más dologra is képes. Eleinte az okosórákat csak néhány alapfunkcióval voltak képesek felvértezni a mérnökök, de később alkalmassá váltak arra, hogy komplett operációs rendszert írjanak rájuk. A leghíresebb ilyen rendszer a Google-féle Android Wear, mely az egyébként okostelefonokra és tabletekre írt Android egy spéci, viselhető eszközökre szánt változata. Ugyanúgy képesek vagyunk alkalmazásokat, és más hasznos dolgokat letölteni egy ilyen operációs rendszert futtató szerkezetre, mintha csak egy telefonról lenne szó.
Az ilyen készülékeknek is rengeteg fajtája akad, van olyan ami még telefonhívások lebonyolítására is képes, de a leghasznosabb funkcióikat maguk a beépített szenzorok produkálják. Az okosórák a sportos emberek legjobb társai, hiszen képesek monitorozni aktív életük minden pillanatát, ezáltal a viselő mindig képben lehet a teljesítményével és saját állapotával kapcsolatban. Egy ilyen kütyüben lépésszámláló, pulzusmérő, magasságmérő, barométer és még számos más érzékelő lehet beépítve. Nem árulok el azzal sem nagy titkot, ha azt mondom, hogy a sűrűn túrázóknak is iieális lehet egy ilyen kütyü beszerzése. A betegeknek is segítséget jelenthet, hiszen egészségügyi alkalmazások, és más segítő lehetőségek párosíthatóak a viselhető eszközökhöz.
Az okosóráknak az még a nagy extrája, hogy párosíthatók okostelefonnal, így még szélesebb spektrumban lehetnek hasznunkra a mindennapokban. A mobileszközök ezen szegmense – tehát a viselhető szerkezeteké – dinamikusan fejlődik, így biztosra vehető, hogy nagy újításokra és érdekes koncepciókra számíthatunk a jövőben, ami ezt a területet illeti.