Innen indult az Android, amit ma annyian szeretnek

Nagyon sokan szeretik az Androidot. A kis zöld robot, és a vele ellátott okostelefonok, tabletek és egyéb kütyük lassan beférkőznek az életünk minden szegletébe. Talán leírták már mások is egy páran, de azért mi is megpróbálunk választ adni arra nézve, hogy honnan is indult ennek a mobil operációs rendszernek az útja, és egyúttal vajon hová tarthat.

Elsőnek talán az lesz a legjobb, ha definiáljuk, mi is az Android. Lényegében egy mobil operációs rendszer, amelyet elsősorban érintőképernyővel ellátott eszközökre, tabletekre, és okostelefonokra fejlesztettek ki. Ezen túlmenően számos más elektronikai termék futtatja ezt a rendszert, a zöld robot utat tör magának az autónkba, a nappalinkba, és hamarosan a konzolok világában is éllovassá válhat. De ez a jövő, lássuk a múltat.

A rendszer első szárnypróbálgatása, vagyis az 1.0-áa változat megjelenésre 2008 októberében jutott el a nyilvánosság elé, de néhány fejlesztői vénával megáldott emberen kívül nem sokakat vonzott a Linux alapú, nyílt forráskódú megoldás. Az eredetileg digitális fényképezőgépekre szánt rendszer megalkotásában olyan, mára már világhíres figurák vettek részt, mint Andy Rubin, Rich Miner, vagy Nick Sears. Közösen alapították még 2003-ban az Android Inc.-et, amely egy kis független fejlesztői társaság volt, amelynek célja a még intelligensebb, még inkább a felhasználók igényeihez idomuló, mobil operációs rendszer megalkotása volt. Ezekben az időkben kvázi a Windows Phone, és a Nokia által létrehozott Symbian voltak az egyeduralkodó rendszerek, ez a kettő határozta meg a mobilpiacot. Az, hogy mára mondhatni – a Smybian esetében szó szerint -, sehol nincsenek, az Apple által fejlesztett iOS-en kívül az Androidnak is jelentős szerepe volt, és van jelenleg is. A kaliforniai Palto Altoban alapított céget később felvásárolta a Google, de a 2005-ben lezajlott akvizíció után az alkalmazottak, és a vezetők is lényegében ugyanabban a posztban végezték a dolgukat mint azelőtt. 2006-ban már lehetett hallani spekulációkat arra nézve, hogy az addig a keresőszolgáltatása révén ismertté vált Google szeretne betörni a mobilbizniszbe, és ekkoriban bukkant fel egy BlackBerry mobilokra hajazó, érintőképernyő nélküli készülék, amelynek fizikai billentyűzete volt. A „Sooner” fantázianevű telefont később átdolgozták, hogy támogassa az érintőképernyőket, és olyan termékek ellen kellett volna harcba mennie, mint az Apple 2007-ben bemutatott iPhone-ja. Mégis a legelső Androidos mobil nem ez a készülék volt, hanem a nyílt platformú telekommunikációt hirdető szövetség, az Open Handset Alliance védnöksége alatt megalkotott HTC Dream volt. A T-Mobile G1 néven ismertté váló telefon vegyes, de inkább pozitív fogadtatásban részesült, és ez még csak az út kezdete volt.

2010-ben a Google bemutatta referenciakészülékeit, amelyek a Nexus nevet viselték, és amelyeket külsős cégek manufaktúráiban szereltek össze. A HTC és a keresőóriás partneri kapcsolatából megszületett a Nexus One. A telefon Android 2.1-et futtatott, ami az Eclair nevet viselte. Az Android verziók mindegyike a kezdet kezdete óta valamilyen népszerű édesség nevét hordozta, ez a szokás úgy látszik megmarad a jövőben is. A következő fontosabb állomás a dél-koreai Samsung által gyártott Nexus S volt, ami még szintén ebben az évben megérkezett. Ezen már Android 2.3 Gingerbread futott, ami számos újítással tette kényelmesebbé a tulajdonosok életét. A Nexus készülékek azóta is az elsők között vannak egyébként, amelyek megkapják a legfrissebb Android javításokat, újításokat, frissítéseket. Egy évvel később ismét a Samsung alkothatta meg a következő referenciamobilt, amelynek a fedélzetén Android 4.0, vagyis Ice Cream Sandwich volt installálva. 2012-ben a táblagépeké volt a főszerep, megjelent a Nexus 7 (mint ahogyan a neve is mutatja, ez egy 7 colos képernyővel szerelt masina volt), és a Nexus 10. Az újabb készülékeken már Android 4.1 volt található. Novemberben az LG vette át a stafétabotot, és piacra dobták a Nexus 4-et, ezúttal már 4.2-es Androiddal a fedélzeten. A referenciamobilok kijelzője is követte a Samsung által meghonosított növekedési trendet, ezért a 2013-ban megérkező Nexus 5 – szintén LG gyártmány -, már közel 5 hüvelykes képátlóval rendelkezett. A nagy kijelzőket a Samsung népszerűsítette le, bár nem tartozik szervesen a tárgyhoz érdemes pár szót ejteni a dél-koreaiak Note szériájáról ami 2011-ben debütált, és ami elindította az Androidos telefonokra annyira jellemző kijelző növekedési trendet. A sorozat jelenleg a negyedik részénél tart, és töretlen népszerűségnek örvend az általa teremtett phablet (phone+tablet) kategória kedvelői közt. Visszatérve az LG által gyártott Nexus 5-re, azon a mobilon már Android 4.4 KitKat futott. A marketing szövegek ellenére, én úgy tapasztaltam – többedmagammal, hogy jelen pillanatban is ez a legstabilabb, legjobban használható Android változat, ami csak létezik. Hiába érkezett meg 2014 októberében a Motorola által gyártott Nexus 6, és a HTC szalagain előállított Nexius 9, a rendszerük – vagyis az 5.0 Lollipop – nagyon sok optimalizálási, és más problémával küzd, különösen a Samsung készülékein. A következő változat egyelőre Android M névre hallgat, és ha minden igaz a Huawei is fog referenciakészüléket gyártani. A jövő egyelőre nyitott, de biztosan sok érdekesség vár még ránk a mobilos világ berkein belül.